Az ELTE PPK habilitált egyetemi docense előadóként és a szervezet megbízásából készülő szakmai anyagok társszerzőjeként vett részt a november 25-26-án Strasbourgban rendezett tanácskozáson.
Az Academic Freedom in Action 2025 című konferencia célja az akadémiai szabadság és a rá nehezedő egyre növekvő nyomás mélyebb megértése, és ehhez különböző nézőpontok és szempontok összegyűjtése, közös gondolkodás és megoldáskeresés volt. A rendezvényen tudósok, parlamenti képviselők, az Emberi Jogok Európia Bíróságának (EJEB) bírái, kormányzati szakértők, civil társadalmi szervezetek és nemzetközi partnerek vettek részt.
Az első napon zajló Academic Freedom and the European Court of Human Rights: Legal Pathways and Challenges című panelben az EJEB elnökhelyettese és két bírája mellett két másik egyetemi oktató társaságában Rónay Zoltán is felszólalt. Előadásában egy, az akadémiai autonómiát védő önálló nemzetközi jogi eszköz kialakítása mellett érvelt.
A második napon az Európa Tanács (ET) megbízásából készült jelentést mutatták be, amely az akadémiai szabadság erózióját vizsgálja. A tanulmány tényeken alapuló elemzést és ajánlásokat tartalmaz az egyetemek, a kormányok és a nemzetközi partnerek számára, feltárva az akadémiai szabadság folyamatos erodálódásának okait és jeleit. A jelentés szerzői Peter Maassen (Osloi Egyetem), Kováts Gergely (BCE; ELTE PPK Oktatás–Jog–Pedagógiai Kutatócsoport) és Rónay Zoltán; utóbbi az akadémiai szabadság jogalkotás révén megvalósuló korlátozásának elméleti kereteit dolgozta ki.
Ezt követően az ET akadémiai szabadság munkacsoportjának szakértői az Academic Freedom Insights sorozat friss és készülő köteteiről számoltak be, amelyek az akadémiai szabadságot fenyegető – esetenként azt sértő – jelenségeket tárgyalnak, többek között a politikai beavatkozást, a cenzúrát, a zaklatást, az intézményi autonómia korlátozását, a külföldi beavatkozást, a transznacionális elnyomást, a SLAPP-pereket és az online megfélemlítést. A programon bemutatták az öncenzúráról szóló összefoglalót, valamint a még készülő, az akadémiai szabadságra való hivatkozással történő visszaéléseket vizsgáló anyagot is. Mindkét tanulmány Kováts Gergely és Rónay Zoltán közösen jegyzi.